Magyardombegyház (ez is a világ közepe)

Dombegyház.hu

A fejletlenek között is akadnak fejletlenebb települések.
A megyében Magyardombegyház és Kisdombegyház a legelmaradottabb település. AZ EGY-KÉT EZER LELKES FALVAK KÖZÖTT DOMBEGYHÁZ AZ UTOLSÓ AZ ORSZÁGBAN.

Híradó

Határátkelőt nyitna Románia felé három Békés megyei település. Dombegyháza, Magyardombegyház és Kisdombegyház munkaképes lakosságának harmada állástalan, ezzel szemben Aradon 1% alatti a munkanélküliség. Ha Domegyházánál megnyílna a régi átkelő, a magyar munkavállalóknak nem kellene vargabetűt leírva fölöslegesen másfél órát autózniuk."Ezt az utat 200 éve építették, ez a legrövidebb Aradra" - Dombegyház polgármestere Varga Lajos azt mutatja, hajdanán hol hajtották a jószágokat a gazdák az aradi vásárba. Szerinte ezt kellene elsőként felújítani. A tíz kilométerre lévő Battonyán van ugyan átkelő, de aki munkába siet, annak minden perc számít."Nem mindegy, hogy munkavállaló ha Dombegyházról, vagy Kunágotáról ezen az úton 15-20 perc alatt ér haza, vagy ha másik átkelőnél jön akkor ez meghaladja a két órát...". A dombegyházi határ hivatalosan nem átkelőhely, de az utóbbi időben gyakran felnyílik a sorompó."... ezt a sorompót fel szokták nyitni, hogy a mezőgazdasági munkagépek át tudjanak menni Román területre dolgozni, de sok magyar gazdának már földje is van odaát..."Arad megyében a szántók 70 %-át nem művelik, nincs hozzá gép. Magyar oldalon van gép és munkaerő is, az meg odaát hiányzik. Magyardombegyház polgármestere szerint a határon túli munkavállalás mindenkinek jól jönne."A segélyből 23 ezer forintból nem igazán lehet megélni, az önkormányzat, pedig csődhelyzetben van, nem tud segíteni" - panaszolja Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. A térségben lakók nem is idegenkednének a napi határátkeléstől.Az új átkelő megnyitása egyébként szerepelt a legutóbbi közös román magyar kormányülésen. Döntés még nincs, de úgy néz ki, a sorompó hamarosan elindulhat fölfelé, mert a román oldalon 17 éve felújították az autóutat.

2007.07.18.

Dél-Békési Terület és Térségfejlesztési Társulás

  Magyardombegyház 296 lakosú község Battonyától 18 kilométerre, északkeletre fekszik. A település környéke a források szerint már a kőkorszakban is lakott hely volt, ám arra nincsenek biztos adatok, hogy a középkorban itt település állt volna. A XVIII. század elejétől a térség kincstári birtok, amelyet bérbeadással hasznosítottak. Az 1800-as évek kezdetén Marczibányi István szerzett meg egy területet, ahová dohánykertészeket telepített. Miután a szomszédos Dombegyházára szlovákok érkeztek, a község nevét megkülönböztetésül nevezték el az itt élő magyarokról Magyardombegyházának. A község egészen 1946-ig Dombegyházához tartozott, majd 25 éven keresztül önállóan intézte az ügyeit. Az 1970-es Tisza-völgyi árvíz nyomán fellépő belvizesedés tönkretette a környék falvainak termését, ezért a tönkrement gazdák és szövetkezeteik Dombegyházi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet néven egyesültek. A termelőszövetkezet központja Dombegyházára került, s hamarosan a fúziót követte a három település közigazgatási összevonása is, melynek hatására Dombegyháza lett a központ az 1990-as évek elejéig, ekkor vált újra önállóvá Magyardombegyház.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

RTLklub.hu

Fával vagy szalmával fűtenek gáz helyett, vagy inkább nem is fűtenek több Békés megyei kistelepülésen, mert nem tudják kifizetni a számlákat. Akad olyan önkormányzat is, ahol még a tavaly téli fűtésszámlával is adósak.Lejjebb tekerték a gázt a magyardombegyházi önkormányzatnál. A polgármesteri hivatal irodáiban csak ott fűtenek, ahol dolgoznak is.Az önkormányzat még a tavalyi fűtésszámlát sem fizette ki, több mint fél millió forinttal tartoznak a gázszolgáltatónak.„Most úgy mondom, hogy a 2007 első fele ki van fizetve, hát remélem, hogy a második felét is ki tudjuk és utána fokozatosan a többit” - mondta Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere.Pénz hiányában az önkormányzat önerőből képtelen kifizetni a számlákat, pályázati forrásokban és minisztériumi támogatásban reménykednek, addig is ott takarékoskodnak, ahol tudnak.Az óvoda zárva. A téli szünet miatt csak két napot lett volna nyitva az intézmény, takarékosságból azonban nem nyitották ki, hogy ne kelljen befűteni.

2008-02-12

Békés MEGYEI Hirlap

Egymást rántják szakadékba

Csődhelyzet fenyegeti Magyardombegyházt. A 304 lakosú falu többféle társulásban dolgozik Dombegyház és Kisdombegyház önkormányzataival. Félő, hogy kellő bevétel híján a körbetartozás mindenkit magával sodor. Halasi Mária - A problémák 2006 őszén kezdődtek, amikor a választást követően már súlyos anyagi gondokkal vettem át az önkormányzatot. Tavaly év végén ért bennünket a legnagyobb megpróbáltatás, amikor az OTP nem hosszabbította meg a folyószámlakeretünket. Egy összegben vissza kellett fizetni 4 millió forintot, ami lényegében a létünket jelentette. Hiába társultunk körjegyzőségbe Kisdombegyházzal - a faluval egészségügyi együttműködést is kötöttünk -, hisz� a szükséges pénzeket a korábbi költségvetésekbe sem tervezték be. Dombegyháznak szintén nem tudtunk fizetni az oktatási társulásért. A tartozások egyre nőttek. A bevétel érdekében minden forrást igyekeztünk megcélozni. Tavaly 2 milliót kaptunk a működésképtelen önkormányzatok pályázatán. A 25 milliós forráshiánnyal szemben önhikin 5,9 milliót nyertünk, de ezek csak cseppek a tengerben. Decemberben már a számláinkat sem tudtuk fizetni. Jelenleg mindennel spórolunk, hogy az egyetlen intézményünket, az óvodát még fenntarthassuk. Keressük a megoldást, de elég kilátástalan a jövő - tárta szét a karjait Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. Dr. Varga Lajos, Dombegyház polgármestere elmondta, a három társtelepülés oktatását látják el, melyben Kisdombegyháznak 3,8 millió, Magyardombegyháznak 1,9 millió forint az idénre tervezett hozzájárulása. A testület segítő szándékkal mérlegelte a helyzetet, és a normatíván felüli társulási hozzájárulást megelőlegezte. Ám itt is vannak kintlévőségek, és a növekvő energiaárak mellett egyre nehezebb az iskola működőképességét megőrizni. Nem mondhatnak le a társtelepülések hozzájárulásairól. - Kisdombegyházt főként a körjegyzőség érinti hátrányosan. Törvény szerint összefogás nélkül nem pályázhatunk önhikire, ám gesztor önkormányzatként ez egyértelmű veszteséget jelent. Tőlünk emelik le a bérköltségeket, s mert a társtelepülés nem tudott fizetni, így mi is lemaradásban voltunk az iskolai hozzájárulással, a számlafizetéseink késtek. A körjegyzőséggel járó finanszírozások a gyakorlatban nem jöttek be, de kilépni sem lehet. A jóhiszeműségnek is van határa, de ez egy ördögi kör. A kintlévőség miatt mindannyian áldozatul esünk - emelte ki Tonka Istvánné, Kisdombegyház polgármestere. További és jelentősebb támogatásra lenne szükség - Csődhelyzetünk enyhítésében dr. Karsai József országgyűlési képviselő is segített. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól 8 millió forint támogatást kaptunk. A pénzből bérhitelt, adósságokat, illetve társtelepüléseinknek részösszegeket fizettünk, de további támogatásra vagy hosszú lejáratú kölcsönre lenne szükség - hangsúlyozta Dús Ildikó. Mindennel spórolnak Magyardombegyházon, hogy az óvodát fenntarthassák. A tagtelepülések közül bármelyik fizetésképtelensége körbetartozást okozhat. 2008.02.27.